Zugló

XIV._kerület_címere2 A mai Zugló, Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület. Északon Budapest IV. kerülete, északnyugaton Budapest XIII. kerülete, északkeleten Budapest XV. kerülete, keleten Budapest XVI. kerülete, délkeleten Budapest X. kerülete, délen Budapest VIII. kerülete, délnyugaton Budapest VI. kerülete és Budapest VII. kerülete határolja.

Határa a Dózsa György út – Vágány utca – Rákosrendező pályaudvar – Rákosszentmihályi körvasút – Kerepesi út vonala.

Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával és Pest belső területeivel, valamint a gödöllői HÉV-vonala révén Budapest környékével egyaránt.

Zugló Pest tüdeje: 2 400 000 négyzetméter zöldfelület található területén, beleértve a város egyik legnagyobb parkját, a 240px-Széchenyi_Gyógyfürdő_thermal_spa_in_Budapest_004 Városligetet is.

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a magyar országgyűléseket 1286 és 1540 között és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városligetben vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.

I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetetésével. 1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A240px-Hungarian_Geological_Inst_15 Herminamező s vele Zugló történelme ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület homoksivatagból lassan kultúrterületté és később településhellyé vált.

A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 90-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, később a Bosnyák tér környéke is. A  300px-Castle_of_Vajdahunyad Városliget kiépítése a milleniumi ünnepségekre kezdődött meg, 1906-ra készült el a 300px-Budapest_heroes_Mucsarnok Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a 300px-Heroes'_Square_in_Budapest 240px-Hősök_tere_éjszaka_-_Budapest Hősök tere. A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye.

A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. “alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.

A XIV. kerületet 1930-ban alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott.

A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült. (Például a Füredi úti, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti.)

***

(Forrás)